Európa utolsó titka - Albánia

Világörökségi helyszínek Albániában – Butrint, az ókori romváros

 

Ha valaki Dél-Albániában nyaral, feltétlenül látogasson el az 1992 óta UNESCO világörökségi listán szereplő ókori romvárosba Butrintba.

Butrint (vagy határozott alakban Butrinti) Saranda városa és a görög határ között található, a Jón-tengert a brakkvizes – az édes víz keveredik a tenger vízzel – Butrinti-tóval összekötő Vivari-csatorna partján, Korfu szigetével szemben.

 

butrint map

 

A város alapításával kapcsolatos legendában nincs hiány. Az egyik elmélet Aeneas-nak tulajdonítja a város létrejöttét. Egy másik legenda szerint Helénosz, Priamosz király fia alapította a várost, aki Trójából való megmeneküléséért hálaáldozatot kívánt felmutatni az isteneknek, a megsebesített áldozati bika azonban kitört az emberek gyűrűjéből, s a közeli csatornát átúszva holtan rogyott össze a túlparton. Helénosz ezt isteni jelnek vélte, és megalapította Buthrotum – sebzett ökör (latinul) városát.

Akármelyik történet is az igaz, a régészek Kr. e. 1000 körülre teszik az első letelepedés időpontját, de a Velencei Köztársaság idejében épült várban, ami ma múzeum, találkozhatunk 10.000 éves leletekkel is. Mozgalmas élete volt a városkának, hiszen a régészeti ásatások alapján a chaon alapítók után római fennhatóság alá került, majd szláv, bolgár törzsek kerítették hatalmukba, majd az elkövetkezendő évszázadokban a bizánciak, a velenceiek kaparintották meg, akik aztán átengedték a franciáknak, míg végül Ali tepelenei Pasa az Oszmán Birodalomhoz csatolta, s a Vivari-csatorna túlpartján egy kis erődöt is építtetett. 1912-ben Albánia függetlenné válásakor került albán fennhatóság alá. Katonai-stratégiai szerepén túl kulturális és vallási központ szerepét is betöltötte.

 

P7120415      P7120413 

 A régészeti feltárások 1928-ban kezdődtek meg olasz archeológusok által, és gyakorlatilag a mai napig tartanak.

A 18 hektáros ókori városban találhatunk amfiteátrumot, fürdőket, színházat, mozaikpadlókat, villákat, síremlékeket, szökőkutakat, bástyákat, Oroszlános-kaput, a Kr. e. 4. századi szentélytől kezdve a 18. századi Velencei Köztársaság idejéből származó bástyáig és várig.

 

P7120360

P7120376

P7120337

P7120384

PA080422

P7120412

P7120325

 

A kommunista rezsim alatt (1945-1991) Korfu közelsége (az esetleges illegális határátlépések) miatt az ásatásokat beszüntették, a környéket lezárták.

 

P7120422

 

A II. világháború után albán régész vette át az ásatás vezetését, és 1959-ben Hruscsov (akinek szenvedélye volt az ókori történelem) is ellátogatott Butrintba, amit egy fa elültetésével tettek az utókor számára is emlékezetessé. Ezt a szokást azóta is tartják, tehát ha valamilyen prominens személyiség látogat Butrintba, ültetnek egy fát a tiszteletére. A régi egysávos utat is Hruscsov tiszteletére építették (mi még azon is jártunk), de ma már új, kétsávos úton (ami 2010 környékén készült el) juthatunk el Albánia legdélebbi történelmi látványosságához.

 1996-ban az albán kormány repülőtér építését tervezte az ókori romváros mellett, de nemzetközi és szakértői tiltakozás miatt e tervüket elvetették.

 

P7120427

 

Tehát, ha valaki a nyaralás alatt egy kis kultúrára (is) vágyik, Butrint tökéletes célpont.

Görögország a vízen is, és a szárazföldön is közel van. Ha átkelünk az “ősrégi” kis komppal a Vivari-csatorna túlpartjára, már az ottani albán falvak nevei is Görögországot idézik, és nem sokat kell autózni, hogy elérjük a görög határt (Qafe Bota). Beiktathatunk egy kirándulást Görögországba, Igoumenitsa kikötőváros nagyon közel van a határhoz. A Vivari-csatornán közlekedő komptól nem kell megijedni, nem fog elsüllyedni, mi már számtalanszor átkeltünk vele oda-vissza. 🙂

 

IMAG0208

 

Butrintból visszafelé érdemes megállni Ksamil strandján egyet fürödni (van olyan része is, amelyet Bora-Borának neveznek 🙂 ), mert ez Albánia egyetlen fehér homokos plázsa, elfogyasztani egy vacsorát, és közben a kis szigeteket és a távolban Korfut kémlelni az étterem teraszáról. Vagy éppen motorcsónakkal, vagy akár úszva is átmenni valamelyik kis szigetre.

 

P7080080

 

Ha még több érdekességet olvasnál Albániáról, gyere a Facebook-ra!

Ha egyéb szempontból is érdekel az ország, kattints ide!

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!