Európa utolsó titka - Albánia

Világörökségi helyszínek Albániában – BERAT az “ezerablakos város”

 

Az itteni mondás szerint: „Aki nem járt még Berat-ban, nem látta Albániát.”

Ez természetesen így nem igaz, Albánia jóval több Berat-nál, de az kétségtelen, hogy az „ezerablakos város” tényleg egyedi élményt nyújt, és semmi máshoz nem hasonlítható.

 

Az "ezerablakos város" az Osum folyóval, ami nyáron szinte kiszárad Forrás: saját kép

Az “ezerablakos város” az Osum folyóval, ami nyáron szinte kiszárad
Forrás: saját kép

 

Mi most Berat-ot félig turistaként, félig idegenvezetőként látogattuk meg, mert egy magyar turistacsoporttal jártunk ott. A csoport kísérői mi voltunk, mint itt élő magyarok, az ottani helyi idegenvezetőnk pedig egy berati származású albán lány volt, aki „bennfentesként” mutatta be a várost, hiszen ott nőtt fel.

A város alapos bejárására nem elég egy nap. Ha valaki tényleg szereti a műemlékeket, az ódon templomok hangulatát, akkor szánjon rá legalább két napot, mert az egész város egy nagy nyitott múzeum, furcsa keveréke a muszlim és keresztény hangulatnak, így nem véletlen, hogy 2008-ban felkerült az UNESCO világörökségi listára.

Maga Berat három részből áll: A Mangalem városrészből, a felette található vár részből, és a Gorica negyedből. Ezeken kívül van még egy negyedik rész is, a modern Berat, amely a környék ipara miatt jött létre. Érdekesség, hogy mindegyik városrész lakott, beleértve magát a várat is.

A legenda szerint a város úgy keletkezett, hogy két óriás Tomorr és Shpirag összekülönbözött egy szép berati lányon, és harcba keveredtek. Tomorr éles kardjával addig kaszabolta ellenfelét, amíg az halálos sebeket kapott, Shpirag viszont hatalmas kövekkel dobálta Tomorrt, így végül mindketten belehaltak a küzdelembe. Mindketten heggyé váltak (a Tomorr-hegység Albánia második legmagasabb hegye – 2416 m, a Shpirag pedig 1228 m), a lány könnyeiből pedig keletkezett az Osum folyó, ami kettészeli a várost. A lány szíve kővé vált, abból teremtődött a berati vár.

Berat Albánia egyik legősibb városa. Viharos történelme során volt a rómaiaké, majd a 9-13. sz-ban bolgár fennhatóság alá került, majd 1345-ben szerbek vonultak a városba és elnevezték Beligrad-nak, azaz fehér városnak, innen eredeztethető a város neve. Majd 1417-től 1912-ig az Oszmán Birodalom része volt, és Albánia egyik legfejlettebb városának számított.

 

A várnegyed a város legnagyobb látványossága, kb. 10 ha-on terül el.

 

A vár bejárata Forrás: saját kép

A vár bejárata
Forrás: saját kép

 

A vár alaprajza Forrás: saját kép

A vár alaprajza
Forrás: saját kép

 

A legérdekesebb látnivaló kétségtelenül az Onufri-múzeum, amely a Nagyboldogasszony-templomban található. A templomot 1797-ben építették újjá egy régebbi templom alapzatára. A templomban látható lenyűgöző ikonok az albán ikonfestészet alapjait megteremtő Onufri művei.

 

Az Onufri-múzeum  Forrás: souvenircronicles.blogspot.com

Az Onufri-múzeum
Forrás: souvenircronicles.blogspot.com

 

Onufri előszeretettel használt egyfajta vörös színt, ezért ezt elnevezték „Onufri vörösének”. Titkát még fiának Nikollának sem árulta el, ezért ezt a színt csak ő használta. A templom felújításakor 1968-ban az oltár mögötti kőlap alatt két kódexre bukkantak, a Bíbor-kódexre, mely a VI. sz-ból való, és melyből egyetlen példány van a világon, valamint az Arany-kódexre, amely 413 oldalas, és ezüst borítását arany betűk szövik át. Ezek Albánia legfontosabb nemzeti műkincsei, a szellemi világörökség részét képezik, és a nemzeti levéltárban őrzik őket Tiranában.

A várban még sok más templom is található, többek között a Szt. György templom, a Szentháromság-templom, a Szt. Tódor templom, a Szt. Vllaherna templom, a Szt. Mihály templom, a Vörös-mecset és a Fehér-mecset.

 

A Vllahernai Szűz Mária templom Forrás: saját kép

A Szt. Vllaherna templom
Forrás: saját kép

 

A Szentháromság templom, a legrégebbi templom a várfalon belül Forrás: saját kép

A Szentháromság-templom, a legrégebbi templom a várfalon belül éppen felújítás alatt
Forrás: saját kép

 

A Vörös-mecset minaretje. Eredetileg ez is, mint minden épület fehér kövekből volt, de az 1851-es nagy földrengés után az újjáépítésnél használt téglától lett vörös Forrás: saját kép

A Vörös-mecset minaretje. Eredetileg ez is, mint minden épület fehér kövekből volt, de az 1851-es nagy földrengés után az újjáépítésnél használt téglától lett vörös
Forrás: saját kép

 

A Szent-György templom, ami azért nem néz ki templomnak, mert jó ideig étteremként és a katonák elszállásolására használták. Az első szint a tipikus török építészetet tükrözi Forrás: saját kép

A Szent-György templom, ami azért nem néz ki templomnak, mert jó ideig étteremként és a katonák elszállásolására használták. Az első szint a tipikus török építészetet tükrözi
Forrás: saját kép

 

A várban tett séta során ilyen kis ajándéküzletekkel találkozunk, ahol frissítőt is vásárolhatunk Forrás: saját kép

A várban tett séta során ilyen kis ajándéküzletekkel találkozunk, ahol frissítőt is vásárolhatunk
Forrás: saját kép

 

A Mangalem-negyed a vár alatti rész, amiről a város az „ezerablakos” nevet kapta. A sok fehér sokablakos épület sajátos hangulatot kölcsönöz a helynek. A délutáni nap erősen sütötte a házakat, és amikor megkérdeztük a helyi idegenvezetőnket, hogy nem nagyon melegek-e a házak nyáron, azt mondta, hogy ilyenkor a helyiek a hátsó, hűvös szobákba költöznek, télen viszont jól jön a napsütés.

 

A fehér, sokablakos házak, melyekről a város a "becenevét" kapta Forrás: saját kép

A fehér, sokablakos házak, melyekről a város a “becenevét” kapta
Forrás: saját kép

 

Ebben a negyedben egyértelműen a muszlim hatás az erősebb, itt élt a muszlim lakosság, ezért itt találhatók a ma is használatban lévő mecsetek: az Ólom-mecset – amely a minaret tetejének ólom borításáról kapta a nevét, a Király-mecset – amely az egyik legöregebb Albániában, és az Agglegények-mecsete. Az “agglegények” a korabeli Berat kereskedőinek nőtlen férfiakból szervezett fegyveres őrségét alkották. A szó eredet a török bekar, mely elsősorban agglegényt jelent, de ebből ered a magyar “betyár” szó is. 

 

Az Agglegények-mecsete Forrás: saját kép

Az Agglegények-mecsete
Forrás: saját kép

 

A Király-mecset belseje Forrás: saját kép

A Király-mecset belseje
Forrás: saját kép

 

Itt van a bektashi muszlimok egyik legszebb tettyéje is, a Helveti-imaház.

 

Helveti tettye Forrás: commons.wikimedia.org

Helveti tettye
Forrás: commons.wikimedia.org

 

Ez a negyed a kézművesek negyede, fa- és kőfaragó mesterek, ezüstművesek, bélyeg- és érmegyűjtők lakják. A kézműves ipar főleg a 19. sz. elején virágzott.

A Mangelem részben került berendezésre a Néprajzi múzeum, mely egy hagyományos kőházban található. A két emeletes épületben megörökítették a régi városi utcaképeket, a kis céhek üzleteit, és a tipikus albán otthonokat a mindennapi élet kellékeivel.

 

A néprajzi múzeum Forrás: muzeumet-berat.al

A néprajzi múzeum
Forrás: muzeumet-berat.al

 

A Gorica városrészbe több hídon is átjuthatunk. A Gorica-híd eredetileg fából épült, majd később kőből újították fel. Érdekessége, hogy a legenda szerint a híd lábánál egy üreg található, melyben állítólag halálra éheztettek egy fiatal lányt, hogy elűzzék a szellemeket, melyek a hidat védték.

 

 

Kilátás a vár egyik kilátópontjából a Gorica-negyedre Forrás: levanter.hu

Kilátás a vár egyik kilátópontjából a Gorica-negyedre
Forrás: levanter.hu

 

A Gorica-városrész is szűk utcákból áll, de itt az ortodox lakosság élt, így az itteni templomok ortodox templomok, többek között a Szt. Szpiridon-székesegyház és a Szt. Tamás templom. Az egymás mellett sorakozó éttermekből szép kilátás nyílik a várra és a Mangalem-negyedre.

 A város fölötti hegyre a kommunizmus alatt egy hatalmas ENVER feliratot raktak ki kőből, Enver Hoxha kommunista diktátor keresztnevét. A kommunizmus bukása után fiatalok kicsit átalakították a betűk sorrendjét, és ma az angol NEVER  (soha) szó látható, melynek jelentése: soha többet kommunizmus.

 

A NEVER felirat a Shpirag-hegyen Forrás: saját kép

A NEVER felirat a Shpirag-hegyen
Forrás: saját kép

 

Berati gasztronómia

A berati konyha egyedülálló Albániában. Berat híres olíva- és bortermő vidék. Tradicionális berati ételek a bárány, kecske, pulyka, valamint a pácolt és savanyított dolgok. Helyi specialitás a töltött pulyka helyi borral kísérve, aszalt szilvás hús, fóliában sült csirke rizzsel, diós steak, grillezett bárány, rizzsel töltött paprika és szőlőlevél.

 

A csicseri borsóhoz hasonló növényből főznek levest Forrás: saját kép

A csicseri borsóhoz hasonló növényből főznek levest
Forrás: saját kép

 

Töltött paprika kicsit másképpen Forrás: saját kép

Töltött paprika kicsit másképpen
Forrás: saját kép

 

Töltött szőlőlevél Forrás: saját kép

Töltött szőlőlevél
Forrás: saját kép

 

Édességek közül legérdekesebb a mazsolás kabuni, amely egy hagyományos berati desszert, melyhez vajon párolt rizst, meleg vízbe áztatott mazsolát és sót megfőznek birkanyakból készült levesben (régen kizárólag kos nyakából készítették). Majd cukrot, fahéjat és őrölt szegfűszeget adnak hozzá, és hidegen tálalják.

 

Kabuni. A tejberizsre emlékeztet Forrás: saját kép

Kabuni. A tejberizsre emlékeztet
Forrás: saját kép

 

Aki Beratban jár és szereti az extrém sportokat, természetesen kipróbálhatja a vadvízi evezést az Osum folyón, terepjáróval is bejárhatja az Osum-kanyont, mászhat hegyet és a minden év augusztusában tartott bektashi fesztiválra is ellátogathat, és a szeptemberi szőlőszüreten is részt vehet.

 

 

Viszlát, Berat! Még biztos, hogy találkozunk. :)) Forrás: saját kép

Viszlát, Berat! Még biztos, hogy találkozunk. 🙂
Forrás: saját kép

 

 

Ha még több érdekességet olvasnál Albániáról, gyere a Facebook-ra!

Ha egyéb szempontból is érdekel az ország, kattints ide!

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!