Európa utolsó titka - Albánia

Ahol az Adria és a Jón-tenger találkozik

 

 

 

Ahol az Adria és a Jón-tenger találkozik
(Forrás: vimeo)

 

A Karaburun-félsziget Albánia legnagyobb félszigete. Az Otrantói-szoros keleti oldalán fekszik, az Adria és a Jón-tenger határán, ezért az ókortól kezdve az egyik legfontosabb stratégiai pont volt a Földközi-tengeren. Nevét a török Kara Burun szavakból kapta, mely azt jelenti Fekete Fok. (Törökországban is található egy ilyen nevű félsziget). A 62 km²-nyi félsziget természetvédelmi terület, és magában foglalja a Pasha Liman katonai bázist is.

 

Forrás: Környezetvédelmi Minisztérium – Albánia

 

 

A félsziget északi pontján egy mérföldkő van, a Kepi i Gjuhezës (Nyelv-fok), ez a szárazföldi Albánia legnyugatibb csücske. A félsziget legmagasabb pontja a Koreta csúcs, 825 méter. Dél-keleten a csúcs karsztos fennsíkká ereszkedik legelőkkel. Tiszta időben a félsziget magasabb pontjairól Salento partjait és Otranto városát szabad szemmel is látni lehet. A keleti oldal kevésbé sziklás, és fokozatosan ereszkedik a Vlorai-öbölbe.

 A félsziget nyugati partján meredek sziklák, barlangok, kis öblök és köves strandok találhatók, mint a Gjiri i Ariut (Medve-öböl) és a Gjiri i Dafinës (Babérlevél-öböl).

 

gjiri i ariut_panoramiogjiri i ariut_skyscrapercitygjiri i ariut_wikimedia commonsgjiri i dafines_mapio.netgjiri i dafines_mapio.net2
< >
Gjiri i Dafinës (Forrás: wikimedia commons)

 

A legérdekesebb a Gjiri i Gramës (Grama-öböl), ahol már az ókorban is hajók horgonyoztak. A márványt, ami ott található, már akkor is használták. A sziklákon a tengerészek feliratai ma is láthatók, ezekkel köszönetüket fejezték ki Poszeidon-nak, a tenger istenének. A legrégebbi feliratok Kr. e. III. sz-ból valók. A feliratokból többek között kiolvasható, a „Marcus Antonius”, „Pompei”, stb. szavak, valamint különféle rajzok láthatók, melyek hajót, keresztet, horgonyt, pajzsot ábrázolnak. A legérdekesebb felirat XIV. sz-i, mely szerint V. János bizánci császár Franciaországba tartó útja alatt a Grama-öbölben talált menedéket a vihar elől.

 

gjiri i grames_pinterestgriri i grames_fation plakugriri i grames_fation plaku2
< >
Gjiri i Gramës (Forrás: Fation Plaku)

 

A Karaburun-félszigeten mintegy 20 barlang is található, ebből tizenhármat már feltártak, és nyolc látogatható a turistáknak. A többit még vizsgálják, és további tanulmányoknak vetik alá. Itt található az ország leghíresebb és legnagyobb tengeri barlangja. A 20 emeletes toronyház magasságú, 40 m széles, 100 m hosszú barlang füsttől megfeketedett falai azt mutatják, gyakran járt benne ember. A 17. sz-ban a bátor és híres albán kalóz Haxhi (magyarul: Hadzsi) Ali használta kikötőként és búvóhelynek (ezért róla nevezték el – Shpella e Haxhi Aliut). Amikor idegen kalózok megpróbáltak bemenni a Vlorai-öbölbe, vagy el akarták rabolni a félsziget szarvasmarháit, akkor is onnan védte meg a saját érdekeltségeit. Jövedelmét pedig abból szerezte, hogy a velencei kereskedőhajókat és más külföldi hajókat – akik az Otrantói-szoroson hajóztak – kifosztotta, és utána is ide tért vissza embereivel. Halála után fiával együtt a Sazan-szigeten temették el, de sírhelyét nem találták meg.

 

haxhi ali4_albaniatourshaxhi ali3_youtubehaxhi ali2_panoramio
< >
Forrás: albaniatours

 

Egy másik barlangnak is érdekes a története. A II. világháborúban a brit Különleges Hadműveletek Parancsnoksága egy tengeri bázist hozott létre a félsziget egyik barlangjában albániai küldetéseihez, hogy segítse az antifasiszta ellenállást. A helyiek eljártak a barlanghoz, hogy ruhát és élelmet szerezzenek. Sokszor kaptak többek között műanyag fóliát is, amit aztán a pásztorok használtak eső ellen, és egy sárga, ízletes cukorkát, amit akkoriban nem ismertek itt Albániában, de azóta is beszélnek róla az idősek. 🙂

És mivel az „Anglez” (a jelenlegi irodalmi albánban) szót az ottaniak „Inglez”-nek ejtették (mert így hallották), ezért kapta végül a barlang a Shpella e Inglizit, azaz az „Angolok barlangja” nevet, amit azóta is így használnak. (Az albán irodalmi nyelv 1972 óta létezik, előtte 52 nyelvjárást beszéltek itt, amik a köznyelvben még ma is erőteljesen jelen vannak! 🙂 )

 

A félsziget állatvilága is érdekes, többek között a veszélyeztetett álcserepes teknőssel és a mediterrán barátfókával is találkozhatunk. 

 

teknos_gazetmesi.comfoka_fauna and flora international
< >
Mediterrán barátfóka (Forrás: fauna and flora international)

 

Az idei szezonra a félszigetet hivatalosan is megnyitották a látogatók előtt a szintén a Karaburun-Sazan Tengeri Nemzeti Parkhoz tartozó Sazan-szigettel együtt.

 

A Sazan-sziget
(Forrás: skyscrapercity)

 

2015. óta részlegesen már engedélyezték a turistáknak a belépést a szigetre, de idén a védelmi és a gazdasági miniszter (mindkettő nő!) aláírták azt a megállapodást, mely rögzíti, hogy az eddig lezárt katonai támaszpontot május 1. – október 31. között a turisták is látogathatják. A Sazan-sziget a két világháborúban, de főleg a hidegháború alatt az egyik legfontosabb katonai bázis volt a Földközi-tengeren, egyben ez Albánia legnyugatibb tengeri pontja. Mintegy 3.600 bunker épült rajta. Mivel egykor lakott volt (a helyiek elmondása alapján Enver Hoxha idejében 12 katonacsalád lakott ott állandó jelleggel), kórház és iskola is működött, ezek ma a Védelmi Minisztérium tulajdonát képezik. Nemcsak ezek okán, de a biológiai sokfélesége miatt is vonzó célpont lehet a turisták számára.

 

sazan2_albinfo.chsazan_albinfo.chsazan_zenithtravelsazan iskola_albnews
< >
A szigeten iskola is működött (Forrás: albnews)

 

A félszigetet és a szigetet folyamatosan jelölésekkel és táblákkal látják el. 2015-ben már kijelöltek kerékpár útvonalat a Karaburun-félszigeten, most pedig egy újabb útvonal került kijelölésre a Brisani-öböltől a Duk Gjoni barlangig.

 

karaburun1karaburun2karaburun3karaburun6karaburun7karaburun8karaburun9karaburun10karaburun11karaburun12karaburun13
< >

A képek forrása: Administrata Rajonale e Zonave te Mbrojtura Vlore

 

Radhimë-ből indul nagy turistahajó a Karaburun-félsziget és a Sazan-sziget felfedezésére, de bérelhetünk motorcsónakot is. Aki búvárkodni szeretne, a félsziget és a sziget között a Gryka e Djallit, azaz az “Ördög torka” korallzátonyhoz merülhet 10 m-es mélységben, természetesen szakképzett búvár kíséretében.

Ha egy napot szeretnénk eltölteni távol a világ zajától, és csak a napsütést, a tengert, a szikláknak csapódó hullámok hangját akarjuk élvezni, keressük fel Albánia legnyugatibb pontját.

 

Forrás: EyeEm

 

 

Ha még több érdekességet olvasnál Albániáról, gyere a Facebook-ra!

Ha egyéb szempontból is érdekel az ország, kattints ide!

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!